Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Cirka tájak

2012.12.06

Cirka tájak

 

Áldott cirkák
cifra tájak,
s minden levél lehull,
sárga sáfrány,
árva páfrány
álldogál ártatlanul.

 

Ha kéz szorítja,
idomítja
s, szóban megmarad,
összegyűrve,
kóborolva
őriz kéznyomokat.

 

S, szárnyra kelve
szerte széjjel,
szívben fagyos
örök téllel,
tavaszt várva
álmok partján,
lámpa görnyed
feléd árván.

S elmerülve a habokban,
könnyed folyik patakokban.

Így enyhül a papír.
S mosolyunkban megjelenve,
ott a rika, tiszta pír.

S álmaimban
ugyan az marad,
mi elveszett
az évek alatt.

 

Így marad a tiszta papír
álmaiban egy kis levél,
s szelek szárnyán,
mint a sárkány
a tiszta égben él.

 

S elnémulva egymagában,
nem a földön lenn a sárban,
a nap fényében száll.
S, tudja, egyszer megpihenve
hozzád hazatalál.

 

 

Szepes Zoltán. 2012.december.5




 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.